Hát akkor leírom micsoda élménygazdag események érnek itt az idei második alapozásom alatt (hamár nyaralás nuku):
Varró Kati sporttársammal egyetemben úgy döntöttünk, hogy hosszú futásokkal operálunk. Első közös edzésünk ~3-4 hete volt.
Aki szokott Fehérvárról a Velencei-hg. fele futni, tudhatja, hogy 3 helyen lehet a Csala-patak (Király-patak?) sodró vízén átkelni: Kisfalud, Csala, és a kettő közötti kis oldalérnél. Én utóbbin szoktam próbálkozni, mert a másik kettő nagyon kiesik. Itt azonban vannak a szántók, amik most kukoricával és napraforgóval vannak bevetve. Nem tudnám pontosan megmondani, hányan szokták ezt az ösvényt használni, de szerintem nem én vagyok az egyetlen.
Szóval 2 méteres kukoricás, benne helyenként dzsuvás ösvény. Minden nap erre megyek. De Katival mégsem volt esemény mentes a szántón való átjutás, ugyanis lövés dörrent. Kati szerint ránk lőttek, ami olyan szinten érthető volt, hogy sok vadász csak a mozgás helyére lő, úgy, hogy magát a tiszta célpontot nem is látja. De ekkor ez nem tűnt valószínűnek.
Másnap viszont már kint volt a tábla, amit azóta sem szedtek le: "Fokozott dúvadírtás". Hát van egy tippem, hogy miattunk rakták ki. Persze nem vagyok egy félős gyerek, azóta is minden nap átfutok arra, néha látok vadászokat, dehát ez van.
Aztán második hosszú futásunkra is kimentünk ezen a héten Katival. Nem is reménykedtem benne, hogy életveszély nélkül túléljük, mivel az osztrák gleccseren is nemrég egy tehén megtámadott minket, és biztos vagyok benne hogy miatta :-) (nem tudom hogy a történelem során halt-e meg valaki tehéntámadásban, eléggé Darwin-díj gyanús...).
Egészen jól haladtunk, kisebb eseményeket leszámítva közelítettünk Angelika-forrás kiszáradt medre felé, amikoris az utolsó szántó mellett dzsipp. A dzsipphez vadász is tartozott, puskával a kézben. Bár többször is találkozni agresszív alkesz vadászokkal, most mi egy fiatalembert fogtunk ki, aki szokatlanul normális volt. Eszembe jutott Gyusz mondása: "Csak egy kis vadász, nem túl nagy ász!".
Megállapodtunk, hogy a legbiztonságosabb az lesz, ha visszavisz a vadászterületének a határára. Azt sejtettem, hogy a Pogány-kő a képzeletbeli legelő- és vadászterület határa, tehát ezt a pontot elérve én már nem aggódtam, mondjuk ezt eléggé nehéz volt Katinak beadni, aki nem igazán akart puskagolyó általi halállal halni. A vadász egyébként közölte, hogy 1000m/msp a sebessége a távcsöves halálosztójának, hát nem nagy művészet kiírtani vele az egész erdőt...
Szóval aki teheti, az sötétedéskor ne fusson vadászterületen. Az Anikó-forrás környéke egyébként még nem számít veszélyesnek, mert az birkalegelő, de az északi dzsuvás erdő, az ún. vaddisznós kert már neccesebb, mert ott disznókat nevelnek, és illegálba ki is szokták lőni őket.
Hát nagyjából ilyen izgalmakkal telnek a versenyek közötti edzések... Remélem ti inkább nyaraltok :-)
Olimpiai érdekesség:
http://zona.hu/article/1174/kitalal-az-olimpikonokat-pumpalo-doppingbaro.html
Egerszegi Krisztina kiskorában: "Apa, apa, ez nem ízlik!"
Apa: "Kuss lányom, majd ha gyereked lesz..."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lbtibsz 2008.08.16. 21:54:10
kati 2008.08.18. 12:20:44