Végre megjött az igazi fagy, bár a hó eleddig elkerülte megyénket. Az össze-vissza munkarend-áthelyezés pont jól jött ki nekem, így részt tudtam venni az első Tötöevö-n és így beszámolót is tudok írni róla :-)
Nos kezdem azzal, hogy ahogyan egy szerb leány rokonom írta:
"Nothing special happens in my life: no job, no love, no amusement, no gas from Russia..." :-)
Hát gondolom nem erre gondolt a két töretlen lelkesedéssel edzéseket szervező-rendező páros, Tibi bácsi és Dénes amikor a tábortűz mellett melegedve várták a beérkezőket. Hát igen, minek nekünk gáz, amikor az erdőben futva még melegünk is volt! :-)
A leghosszabb pálya most is 7,4 kilisre sikeredett, amit a kemény legények dupláztak: én visszafele is megnéztem, hogyan lehet egyes pontokra 1-1,5 percet is lazán otthagyni... Hát nem mondom hogy ez életem legkedvesebb terepe, mert komolyan azon a szinten vagyok lassan, hogy ha sikeresen fogok egy pontot, akkor örömujjongás illetne meg :-) Ennek ellenére mindigis ez az erdő marad az egyik legkedvesebb az életemben, lévén Mórról eléggé sokszor szaladok ki ide, és (térkép nélkül) mindig nagyon tudom élvezni azt a leírhatatlan környezetet, levegőt, ami itt körülvesz...
A talaj fagyott volt, és néhol eléggé sok fa volt kidőlve, sőt, még az aljnövényzet sem kímélte a lábunkat, ezek mind-mind nehezítették a futást, és csökkentették a tempót. Igazi kűzdős volt, viszont cserébe kaptunk valamit, ami nagyon nagy segítség a tájfutásban: ugye a láthatóság...
Egyébként itt jegyezném meg, hogy 2 nagyon fontos dolgot is megtanultam a téli edzőtábor során: Az első, hogy tök pazarlás teljes térképet nyomtatni, úgyis csak egy részét használjuk a terepnek, illetve az objektumoknak... A másik, hogy fázis térképhez nem kell tájoló, és ha nincs tájoló, akkor tök fölösleges északvonalat rajzolni :-)
Nos igen: ha meg kellene fogalmazni a tájfutást egy frappáns mondatban, akkor valahogy így hangzana: Térképpel való futás. Ebben ugye nincs tájoló. Tehát nem szükséges. És gyakorlatilag ha nem viszünk magunkkal, akkor teljesen mindegy merre is van az észak. Nos: ma ki merem jelenteni, hogy a tájoló (legalábbis nekem) többször is segített megmutatni, merre is van az az arra... Buborékosan, kisebb-nagyobb hibával, de segített :-)
Még délután fél 1-kor, amikor leléceltem, is érkeztek emberek (pl. a Vékony család) úgyhogy nem tudom pontosan mennyien lehettek az indulók, de valószínűleg 100 felett voltunk. Nem sok emberrel találkoztam, de pl. a válogatott keretből kisDoma, JózsaG és kisZsebe is tiszteletüket tették.
Bár biztos írta Dénes, mikor lesz a következő ilyen móka, de majd ha megtudom szólok. Remélem az a helyszín már Lada Nivánál alacsonyabb kocsikkal is könnyen megközelíthető :-)) (vagy én kérek bocsánatot...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.