Tegnap két nagyszerű eredménnyel rukkoltak elő fiatal magyar lányok. Elsőként az Eurosporton is közvetített Ifjúsági világbajnokságon fantasztikusat teljesítő vágtaváltót izgultam végig, ami talán a legizgalmasabb atlétikai szám, és az egyik legösszetettebb is. Általában a versenyek végére, amolyan záróakkordként teszik, hiszen nemcsak hogy látványos, de a sok sprint döntőn már eredményt elért emberkéket lehet összerakni egy váltóba. Én sajnos nem vagyok jó rövidtávokon, így csak nézőként élvezhetem, de már csak emiatt is érdemes elmenni a versenyekre.
A vágtaváltó lényege - mint ahogyan azt anno Kovács Dávid GÚNYOSAN elmagyarázta ("te még ezt sem tudod???") - egy létrás váltó, azaz a négy fős csapat első embere futja a 100m-t, a második a 200-at, a harmadik a 300-at, a befutó pedig a 400-at.
Érdekes, hogy 100m-en semmi sem dől el, csak jól le kell tudni váltani. 200-on dettó. 300-on jó helyezkedés, de végül minden a leghosszabb, leggyilkosabb távra marad... Azaz nem irigylem sosem a 400-asokat...
A magyar lányok hatalmas versenyben futottak végig a többi lánnyal. Az amerikai feketék elmentek már az elején, de mögöttük egy bolyban jött a többi nemzet. Végül a 400-asként futó Lilla 2.-ként rajtolt, 300m-nél 4. volt, és hatalmas versenyben a 2. helyre dobta be a mellét, szerintem elképesztő sikert elkönyvelve ezzel! Atyaég, a világ második legjobb sprinter ifi lányai magyarok!!!
A váltó összeállítása a rend kedvéért, sorrendben: Nguyen Anasztázia, Komiszár Kriszta, Vincze Dorina, Loránd Lilla, az idejük pedig (2:09.22) természetesen új országos csúcs!
A második érdekesség a pasaréti MASZ versenyen volt, női 5000m-en: egy igencsak (mondhatni) szemtelenül fiatal leányzó, a 13 éves Fuchs Renáta nemcsak hogy elfutott a magyar felnőtt élmezőnnyel, de nagy hajrában a 10.000m-es felnőtt bajnok Kácser Zita mögött a 2. helyen jött be! A futott ideje lassuló köröket mutat, azaz bírta a nagy sebességet, de az alapállóképességén még lesz ideje javítani :-) Mesteredzője Zemen János, akit gondolom nem kell bemutatni, a maga idejében ('70-es évek vége, '80-as évek eleje) 1500m-en országos csúcstartó volt, majd sikeredzővé vált, rengeteg kiváló tanítványa volt (köztük a volt klubtársam, Simona Staicu).
A futott idő - 17:21 - igencsak elgondolkodtató : vajon hány ember mondhatja el magáról, hogy 13 évesen, még szinte kisgyerekként ilyen időt tudott produkálni? És ebből a kevés emberből mennyi a lány?? Érdekes, hiszen míg a múltkori cikkem a kisgyerekek hihetetlen alapállóképességéről, terhelhetőségéről szólt, addig itt már sebességről is beszélnünk kell!
Reni egyébként hosszútávokon is megállja a helyét, félmaratonon 93 perce van, illetve alapból nem is szimplán futó, hanem triatlonos, azaz valószínűleg futó ellenfeleinél jobban bicajozik és úszik :-) Ha már ennyire fiatalon ennyire terhelhető, és jól is reagál a szervezete az edzésekre, akkor mi lesz ebből a lányból pár év múlva, kérem! Egy új magyar hosszútávfutó tehetség? Reméljük!
(amúgy ha ellenem hajrázna egy 5000m-es versenyen egy 13 éves fiú, azt hiszem leadnám a szögescipőmet...)

Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kolláth Gábor 2009.07.19. 19:19:29
Bota 2009.07.19. 19:35:00
Kolláth Gábor 2009.07.19. 21:37:18
Kolláth Gábor 2009.07.19. 21:38:51
Bota 2009.07.20. 09:59:00