Az internet sűrűjében találtam ezt a kis versecskét, amelyik egyből megfogott: fogadjátok sok szeretettel!
SPRINT
Spáh Karcsinak
elértél végül gyűrött kézfejedig
fáradt-kék vénák, kihalt futópálya
megvártad: ma is múltad következik
megint a jövőt hagytad utoljára
visszafelé jössz már, ha ennél messzebb
a kanyarban gyér fű, vérpiros padok
a lomha szíverekben salak serceg
lám, körbeértél, megint ugyanott
lassíts, az embert úgyis utolérik
gáncsoló sorsok, könyöklő holnapok
ne kapkodj, ne vágj fel, lefutod végig
szép ez a verseny, szép és vontatott
lábad nyomán fürge falevél sprintel
szél duruzsol csak, hűvös, halk zene
tudd, hogy ha volt is cél, ma már nincsen
húzd meg a végét, hajrázz, halj bele
Kiffer Andris most még csak szurkolóként...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.