Dénes Zoli invitálására úgy döntöttem, hogy a munka ünnepét Sándorfalva lőterén ünneplem, a Vásárhely Kupa keretein belül.
Az időjárás nem fogadta a kegyeibe a kilátogató tájfutókat, de végülis igazi tavaszias időnek tudhattuk be a zuhogó esőt. A terepen amúgy is vannak mocsarak, csatornák, patakok, úgyhogy vízben nem volt hiány. Főleg a délkeleti része izgalmas a terepnek, a többi amolyan "unalmas alföldi"...
Mivel a B-s pálya 5,1km-es volt - azért annyit mégsem akartam futni -, ezért a B-Rokkant kategóriát választottam a maga 4,2km-ével. A cél az volt, hogy legalább ezen tudjak olyan időt szaladni, amilyet Zoli a 900m-rel hosszabb pályán. Ez sikerült is, bár pont a végén hibáztam egy komolyabbat. A pálya egyébként nem volt túlságosan technikás, mondjuk úgy hogy ennyit engedett a terep. Kicsit jobb lett volna, ha az izgalmasabb részen forgunk több karikát, de így is örültem neki, hogy futó mozgást végezhettem fél év kihagyás után erdőben, térképpel.
Az eső amúgy arra jó volt, hogy amikor át kellett kelni a patakon, akkor már nem nagyon kellett aggódni azon, hogy vizesek leszünk :-) Nekem amúgy térdig ért a patak, de az alacsonyabb sporttársaknak igazi fürdőzést biztosított...
A rendezők eléggé komolyan vették feladatukat: nagy felfújható cél, zene, hangosítás, dobogók... Egyetlen kisebb hibát tudnék megemlíteni: az SI doboz rögzítésénél széles celluxot használtak, így nagyon nehezen volt leolvasható a kód. Nyilván nem volt akkora nagy gond, mivel nem volt sok ellenőrzőpont az erdőben, szerencsére minden más jó volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
andor 2011.05.03. 16:04:28