Az ember hol máshol tölthetné a karácsonyi készülődés idejét, mint a kórházban... Az eset érdekessége, hogy anno amikor a veszprémiek éjszakai megyei versenyén elestem, és hazavágtam a bal térdemet, akkor is ott ültem karácsonykor (24.-én) a dokinál, hogy írjon fel orvosságot. Idén az infektológiai osztály fogadott 22.-én...

A Lyme-sztoriról már írtam többször, legutóbb arról számoltam be, hogy az értékeim a plafonon voltak, és emiatt be kellett feküdnöm a kórházba, 2 hétre, ahol intravénásan adták a Rochephin-t. Nos a dokik akkor azt mondták, hogy hurrá, meggyógyultam, mostmár minden rózsaszín. Kontrollt viszont nem írtak elő, én meg - jó mérnökhöz híven - hiszem ha látom az adatokat elveket vallok. Rákérdeztem, mekkora a valószínűsége a gyógyulásomnak, azt mondták hogy 100%. Viszont emiatt nem áll módjukban ellenőrző vizsgálatot végezni - egyébként is 6 hónap alatt ürül ki a szervezetemből az összes antitest, addig fals adatot adna.

6 hónappal a kezelésem után felkerestem az infektológiát, hogy lássuk a bizonyítékot. Elutasítottam, mondván hogy megkaptam a kezelést, és nem áll módjukban elvégezni fölösleges teszteket. Ebben sajnos a háziorvosom is megerősített. Ekkor bele is nyugodtam a dolgokba, ámde...

... Jött egy újabb sérülés, ami megváltoztatott mindent. Gyakori probléma műtéteket követően, hogy összecsomósodik, letapad az izom. Én már eléggé tapasztalt vagyok a témában, így most a 3. műtétemet követően megpróbáltam mindent a legjobban csinálni: 40 gyógytornát végeztem, és szépen visszajött az izom nagy része. Ekkor elmentem az Albacomp gyúrójához, Varga Gáborhoz, és ő azóta is hetente átgyúr. Sajnos ennek ellenére letapadt az izom, én pedig megerőltettem - 10 perc kocogás alatt a nulla fájdalomról eljutottam a hihetetlen fájdalom szintjére: az ún. Gerd pont, ahol letapad a négyfejű combizom laterális feje, begyulladt. Utána elmentem gyúratni, hatalmas kínfájdalmak közepette felszedte Gábor a letapadást, és kiszedte a csomókat. Egészen jó állapotba került az izom, így következhetett a pihenés.

Érdekes, hogy pont a Lyme juttatott el a "profizmus szintjére": eddig ha lesérültem, nem tudtam futni, akkor pihentem. Most 2 hét pihenés után ment tovább a munka, csak a sérült részt pihentetem. Így jöhetett a biciklizés, úszás, gyógytorna otthon, valamint konditerem lábgépekkel. Ezzel párhuzamosan az egyik legerősebb gyulladáscsökkentőt szedtem (Feldene), és szerencsére fájdalom nélkül tudtam élni.

Az egyetlen bökkenő az volt, hogy a gyulladás NEM MENT LE! Ismerős szindróma, egyből a Lyme-ra gondoltam: ugyanis megmagyarázhatatlan, hogy a pihenés és a gyulladáscsökkentő miért nem hat SEMMIT a gyulladásra: elkezdtem kocogni, és 5 perc után már jött is a "halál"... Hát irány az infektológiára háziorvosi beutalóval. Innen jön a dráma...

A doktornő szerint ugyanis a gyulladás nem a Lyme miatt van. Na bumm, ennyire én sem vagyok idióta, hogy azt higgyem, főleg azután, hogy részletesen elmeséltem mi miatt gyulladt be az izom letapadási pontja. Én mindösszesen csak azt állítottam, hogy a Lyme-nak lehet köze ahhoz, hogy nem megy le. Persze a doktornő - mint minden más orvos - kiskirály, így nem lehet ellentmondani: jött a "kegyes hazugság" a tarsolyból : megcsípett a kullancs. Persze nem csípett, de ha csak így lehet elvégeztetni ezt az egyszerű vérvételt... Kockáztattam, de ki kellett zárnom a Lyme-ot, mielőtt ortopéd dokihoz megyek: ugyanis ő biztosan nem fog a Lyme-al foglalkozni.

Jött a vita, hogy kullancs ide vagy oda, akkor sincs értelme megcsináltatni a tesztet, mert ő biztos benne, hogy negatív lesz. Már majdnem sírva könyörögtem, végül levették a vérem. Két hét múlva jött a teszteredmény, és nekem be kellett fáradnom a kórházba, ami előre vetítette a pozitív teszteredményt.

Így is lett, kiderült, hogy mind az IgG, mind az IgM szintem jóval a határérték felett van, tulajdonképpen pontosan ugyanannyi volt, mint év elején. Persze én rögtön bevallottam, mielőtt kórházba fektettek volna, hogy nem csípett kullancs, tehát valami baj volt a kezeléssel. Aztán jött a dráma: hogy képzelek, hogy hazudozom, félrebeszélek, és így nem fogok semmit sem elérni - nem mintha anélkül elértem volna valamit. Persze még megjegyezte, hogy hazugság nélkül is megcsinálták volna a tesztet! Aztán kirohant a doktornő, felment a főorvoshoz konzultációra, hogy mi legyen velem: itt van egy beteg, aki a 100%-osRochephin-kúra után 8 hónappal egy gyönyörű, értékcsökkenés nélküli pozitív kontrolltesztet produkált. Biztosan én vagyok az első ilyen szerencsétlen, különben nem kellett volna bevonni egy másik orvost.

No visszajött a doktornő, és közölte, hogy bár magasak az értékeim, nem vagyok fertőzött, mert ők kikezeltek, és az 100%-os. No ez önmagában ellentmondásos, mert ugyanis ő a kirohanás előtt állította, hogy elvégezte volna a tesztet a két szép szememért is, nem kellett volna hazudni: akkor most mit is mond ez a teszt? Ha negatív, akkor nem vagyok fertőzött, ha pozitív, akkor sem. Akkor mi értelme lett volna elvégezni?

A gyulladás szerinte ortopéd probléma, és menjek el vele az ortopédiára, őket fárasszam a problémáimmal. Ez is egy logikai bukfenc, lévén hogy a gyulladáscsökkentők nem viszik le a gyulladást, és a múltbeli eseményeket figyelembe véve semmiféle kezelés nem fog használni, akkor mégis mit kezdjen velem egy ortopéd szakorvos? Nekik csak akkor van esélyük gyógyítani, ha a szervezetem reagál a kezelésekre!

Tulajdonképpen ki lettem dobva a kórházból. A leleteimet nem kaptam meg, csak egy papírt, amire ráírták, hogy az értékek magasak, de nem vagyok fertőzött. Innentől oldjam meg magam. Éljen az egészségügy!

A legnagyobb probléma ezzel az egésszel az, hogy mi van akkor, ha ténylegesen megcsípett volna egy teljesen ártalmatlan kullancs: foltok nem jelentkeznek mindig, ezért külső jelek nélkül is lehet hogy Lyme hordozó. Viszont ha elvégzik a teszteket, akkor kijön, hogy pozitívak az értékek, és akkor fertőzött vagyok. Tehát a helyzet ugyanaz lenne, mint most, csak akkor kezelnének. Ha viszont ezekután bármikor megcsíp a kullancs, esélytelen, hogy kezeljenek, ha nincsenek foltok. Teljesen elégedetten várhatom a folytatást!

A legnagyobb poént a végére hagytam: amikor behazudtam, hogy csípett kullancs az elmúlt 1,5 hónapban, akkor a doktornő jól lehordott, hogy mennyire felelőtlen vagyok, meg hogy nem tanulok az előző esetemből, stb... Én ott azt hittem leesek a székről: szó szerint én vagyok a hibás, ha 3 év alatt EGYETLEN kullancs megcsíp! A megoldás szerinte, ha zárt ruhába járok mindenhová. Azaz nyáron, a kertbe is, ahol pl. vannak kullancsok, lévén hogy a kutyából állandóan szedjük ki. Hát komolyan mondom, nem értem az orvosok hozzáállását a dolgokhoz, de néha erősen elrugaszkodnak a realitás talajáról.

Ezzel az írásommal kívánnék Kullancs- és Lyme-mentes Karácsonyi Ünnepeket és Sportsikerekben Gazdag Új Évet!

Az edzőtáborban fagyoskodó, és a gánti buckákat taposó fiataloknak pedig életük legjobb edzőtáborát kívánom  : vigyázzatok magatokra!