Még pár éve Egon elhívott az Ironman-re, ami a Magyar Hosszútávú Triatlon Bajnokságnak felel meg. A 3,8km úszást, 180km bicajozást és a végén a maratoni futást váltóban teljesítettük Németh Ádám barátommal (úszás) és valamilyen Istvánnal, aki spinning edzőként dolgozott Fehérváron, és éppen egy másfél milliós bicajt szerzett be magának :-)

A bemutatkozás jól sikerült, mivel 2:25-öt futottam a maratonon, és váltóban 2.-ak lettünk, de ami még ennél is fontosabb: "megfertőződtem"... Ez pedig egyet jelentett azzal, hogy elkezdett bennem motoszkálni a gondolat, hogy előbb-utóbb megtanuljak bicajozni és úszni, és egyéniben is rajthoz álljak. Azt már itt leszögezném, hogy az egészet egy őrültségnek tartom, melynek nem sok sportértéke van: idén például a 480 egyéni indulóból mindössze 100-an tudtak 12 órán belül teljesíteni, a többiek valószínűleg nem a triatlon sportból jöttek. Viszont aki keményen csinálja, nekik bizony ez is sport, és nem csak túlélés: az egyéni verseny élmezőnye gyorsabban szokta leúszni a távot, mint a váltóversenyesek, illetve a bicajon is elképesztő időt szoktak tekerni, olyat, amilyet a Tour de France-on látunk: viszont nagy különbség, hogy itt TILOS bolyban menni, szélárnyékban, azaz egyedül kell megbirkózni a végtelennek tűnő 180km-el...

A váltószereplésünk alatt nem csak én, hanem Ádám barátom is megfertőződött, és 1 évre rá már egyéniként teljesítette a távot, megszerezve ezzel a Vasember címet, aztán még egyszer legyűrte, csak úgy memóriából :-)

Nekem sajnos a futó karrierem végével elszállt minden esélyem, hogy eredményesen teljesítsem a Vasember próbát, viszont váltóban még lehet egy-két jó szereplésem - biciklin. Viszont tavaly még nem is gondoltam volna, hogy idén ott leszek a rajtnál. Az apropót egy szomorú eset adta, melyről itt olvashattok:

http://www.hunyadidse.com/item/bicskei-balazs-az-ironman-re-keszuel

Balázs nemes célja mellé természetesen szerettünk volna csatlakozni, így a Hunyadi DSE csapata elhatározta, hogy leutazik Nagyatádra, és végigszurkolja Balázs versenyét. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már ott vagyunk, mi lenne ha mi is teljesítenénk? Így hát összeállt a váltónk, mely végül 11 fővel állt oda a rajtvonalhoz, sorrendben: Békefi Ákos úszás -> Bogos Tamás bicikli 75km -> Scola Omar bicikli 70km -> Medgyesi Nóra bicikli 35km -> Balogh Ákos futás 7,6km -> Schlauszky Csilla futás 3,8km -> Dániel Balázs futás 7,6km -> Kukucska Zita futás 3,8km -> Papp Dénes futás 7,6km -> Troják Anett futás 3,8km -> Márkus Viktor futás 7,6km.

A Hunyadi DSE életmód váltó csapata

Az egyéni indulók reggel 7:25-kor rajtoltak: a megszokott Final countdown zenéjére melegítettek, és a Tűzszekerek című film zenéjére (Vangelis) dörrent el az ágyú. A víz eléggé meleg volt, így nem kellett neoprén ruhát használni. A leggyorsabb úszók 48,5 perc alatt teljesítették az úszótávot, a kerékpárhoz 4 óra 24 perc kellett (40,9km/óra!) a győztesnek, míg a futást kevesebb, mint 3 óra 14 perc alatt sikerült legyűrnie a bronzérmesnek.

Egyéni rajt

Balázs a 276. helyen zárt, a következő részidőkkel: 1:18:12 úszás, 0:09:46 depó, 6:30:41 bicikli, 0:08:08 depó, és végül 5:26:33 futás. Így az összideje 13:33:18 lett. Az úszás a tervei szerint alakult (1ó 20p-et tervezett), a biciklin 28-as átlagokat szeretett volna tekerni, ez is sikerült, végül a futásnál lesz-ami-lesz alapon elindult: az első 3 köre jól ment, aztán a következő 5 körben jött egy eléggé hosszú holtpont, sétálásokkal, majd új erőre kapott, átlendült a holtponton, és mosolyogva, futva érkezett be a célba, teljesítve élete eddigi legkeményebb megpróbáltatását!

Balázs a cél felé

A váltóverseny 1,5 órával később rajtolt, mint az egyéni indulók, így csak a futásra értük utol Balázst. Igazából mindenki hozta a kötelezőt, csak Nóri kapott egy defektet, amit lelkes segítők orvosoltak neki, kb. 20 percet veszítve ezzel. Így a 4. hely elúszott, de az 5. helyre így is jók voltunk az ún. Életmód (nem díjazott) váltók között. (Díjazott váltóknál egy ember úszik, egy kerékpározik, és egy futja a maratont). Ákos az elején 7.-nek hozta az úszást: 0:52:18, majd jött nekem 1 perc depó. Kerékpáron összesen 5:50:31-et töltöttünk defekttel együtt, ez 30.8km/órás átlagsebesség, és a 35. helyre volt elég (defekt nélkül a 15. helyre jöttünk volna be). A depóban kb. 1 percet töltött Nóri, majd a futók 3:01:11 alatt teljesítették a maratont, mely a mezőnyből az 5. legjobb teljesítmény volt. Így végül 09:46:16 alatt fejeztük be az Ironman-t.

Az időjárás nem igazán kedvezett a versenyzőknek: a bicajon közepesen erős szembeszelet kellett legyűrni, plusz vagy 650 méter szintemelkedést, futásnál viszont rekkenő hőségben folyt az izzadtság róluk... Még szerencse, hogy Gyékényesen a bányatónál nem volt szél... Nem azért, hogy sajnáltassuk magunkat, de nézőként is éppen elég volt végignézni a hőségtől szenvedő versenyzőket, és hogy nekünk se legyen jobb, alig volt árnyékunk... Szerintem amúgy a futópálya volt a legrosszabb, mivel eléggé zsúfolt volt, és kerekesszékesek is próbáltak haladni a futók között.

Eredmények:

EGYÉNI (PDF)

VÁLTÓ (PDF)

A magam versenyéről a következő cikkben...