Eljött az év versenye, illetve számomra a Magyar Kupa záró fordulója. A cél az volt, hogy a 8. helyen végezzek idén első évesként, és úgy tűnik, hogy ez sikerült is, a mögöttem lévők már nem tudnak megelőzni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy én lennék az ország 8. legjobb tájkerékpárosa a férfi mezőnyben: mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem vagyok válogatott, illetve ezt a hétvégét sem sikerült hibátlanul összehoznom. A realitás mégis azt mutatja, hogy ennyi tapasztalattal, ilyen felkészüléssel ezt lehet elérni. Sajnos a pesti CSTSZ-ekre nem tudok feljárni, a tájékozódást abszolút nem szoktam gyakorolni, csak versenyeken.

Magáról a versenyről csak jókat írhatok: izgalmas beharangozó, egy jól sikerült "kontra" Marossfy-módra, aztán egy jól sikerült célhely választás, majd a Viadukton átvezető rajt... A terep kicsit csalódás lehetett első nap a technikás terepre vágyóknak, ugyanis én is simán végigtekertem. Nekem viszont pont ez volt a pozitívum, hogy most aztán nem nagyon foghattam semmit a kerékpáros technikai tudásomra! Ami miatt kicsit hátrányt szenvedtem, az a rosszul beállított fékem volt, ami miatt végig súrlódott a féktárcsa a fékbetétekhez, így jóval nehezebb volt tekerni a kereket... Ez főleg az emelkedőkben jött ki, ahol nagyon erőtlennek éreztem magam, mintha valaki visszafogná a bicajt... Cserébe a fékhatással nem volt gond.

A pálya jól volt kijelölve, talán kicsit egyszerűbb is volt technikailag, mint a többi OB. Azért itt is rendesen be lehetett nézni egy-két átmenetet: nekem speciel a színvakságom okozta a "vesztemet"... A 12ep.-os pályán a 8. pontig úgy-ahogy eltekertem, aztán a 9-esremenet kicsit megzavarodtam. A halvány barna szintvonalakat nem vettem figyelembe, és feleslegesen feltekertem a dombtetőre. Végül is volt annyi erőm, hogy ez ne legyen akkora nagy probléma, viszont a 10-es pontra is irányba akartam menni, na ez végleg betett. Toltam felfelé a meredek emelkedőn a bringát, teljesen kimerültem, és végül mellé is mentem a pontnak: rengeteg időt benne hagytam itt a pályában. Amúgy egészen elégedett lettem volna az időmmel.

Másnap a Biatorbágy Kupán a technikásabb részekre is elvitt a pályakitűző, így már a biciklis tudásom miatt is kaptam a perceket... A sóskúti bányánál konkrétan toltam is helyenként... Amúgy a 12-es pontra nem értettem csak a térképet, a többi pontra kisebbeket hibáztam csak,szóval technikailag éppen év végére állt össze valamennyire a dolog. Azt még megemlítem, hogy olyan dolog történt, ami eddig még sose: a stucni csavarjai meglazultak, és a kormány elforgott... Szerencsére volt nálam biciklikulcs, és hamar rögzítettem.

Rendezés tekintetében szerintem tökéletes verseny volt, bár az eddigi versenyekre sem panaszkodtam. Jó kis sport lehetne ez a tájkerékpár, kár hogy áprilisig kell várni az első hazai versenyért: az pedig sok idő...

HONLAP

EREDMÉNYEK, PÁLYÁK