2009., Váltó OB, Pusztamarót, ARAK 5. hely.

Ez volt a sérülésem előtti utolsó versenyem, kiváló futással kerültünk a külföldieket és válogatottakat kiállító váltók mögött az 5. helyre. Nagyon büszkék voltunk a teljesítményünkre, és idén elhatároztuk, hogy megnézzük, mire is vagyunk még jók - a "féllábú" és a két 40+-os...

Gyusz pihenten érkezett vasárnap, és első futóként ment ki. Anikóval végig izgultuk a futását, félő volt hogy túlparázza, ennek ellenére egy derekas futással a 8. helyen hozta a váltót, közvetlenül az ETC váltója mögött és a Szpari 2 előtt. A fő riválisok közül az abszolútfavorit Szpari 1 fényévekre elhúzott, viszont a MOM ott volt 2 percen belül, és a pécsiek betliztek: a PVSK 2-es váltóban futó Létra nagyot szaladt, a PVSK 1-ben futó Kovács Robi viszont betlizett. Reálisan a 3.-4. hely körül álltunk.

Makit a szombati futása után max. fizikailag kellett félteni, de szerencsére pörögtek azok a lábak, és a 4. helyre hozta be - reálisan ekkor a 3. helyen álltunk... A Szpari 1 az észt gyereknek hála, és a MOM Vöcsök stabil futását követve tovább növelték az előnyüket, az ETC viszont betlizett és mögénk került, a PVSK 1 pedig még mindig mögöttünk volt... Hát érett az a meglepetés, de hátra volt még a váltónk hatalmas kérdőjele, azaz én...

Innen már csak elrontani lehetett, talán életemben nem izgultam ennyire váltó előtt :-) Befásliztam a jobb bokámat, a balra már nem jutott leukoplast... A lenyúzott bőrömet is leragasztottam, és próbáltam valami melegítést imilátni. Tudtam, hogy ott lesz majd mögöttem a hétvégén csúcsformában versenyző Baumholczer Máté, az ex-válogatott Szabó Bandika, és persze a DTC-től Szundesz és még ki tudja kik, én már nem is figyeltem...

Jött a pálya, ahol - szerintem amolyan "tipo"-san - jól fogható, könnyű pontok vártak - legalábbis a középtávúhoz képest... Szépen kapkodtam ki egymás után a pontokat, azt hiszem először az 5. környékén bizonytalanodtam el, egy kicsit korábban leálltam, és végig olvasva a térképet, sétálva fogtam a pontot: úgy 1 perc biztos elment, de nem nagyon bántam, tudtam hogy a jó kezdés miatt van még előnyöm. Aztán a 10. pontig szépen kapkodtam ki a pontokat, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva: itt a versenyen 5 legjobb időt futó állt csak előttem, közülük 4-en fél percen belül!!! Na így kell egy váltón kezdeni... Máté viszont már ekkor 3 perccel alázott :)

A 11. pontot sikerült kihagyni, rögtön egy keverés után a 12.-en találtam magam, majd amikor rájöttem mi van, már szembe jött Máté... Ekkor még mindig a 4. helyen álltunk, de sikerült a 11.-re még kavarnom egyet - eléggé sunyi pont volt - és így 5 percesre növekedett a hibám. Régen nem hibáztam már ekkorát, de elképzelésem sem volt, hogy hol lehetek, és hol lehet a pontom, csak túrtam a dzsuvát...

Ekkor sejtettem, hogy már az 5. helyen állhatok, vagy még rosszabb a helyzet, ezért próbáltam összeszedni magam, és gyorsan kikapkodtam a következő pontokat. Asszem a 15. pontom volt a 2. agyhalál, úgy 2 percet hagytam ott, mivel 2 magasles lefelejtődött a térképről, és ez annyira megzavart, hogy hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, pedig jó helyen voltam. Szerencsémre a pont egyszerű volt.

Innen az átfutóig hiba nélkül toltam, bár fogtam egy rossz pontot, de útba esett, és egyből korrigáltam.
Az átfutón Hocskey beordított, hogy előttem van a Szabó Bandika befogható időn belül. Közben megjelent mögöttem Szundi elvtárs és a Fehérvári Dani gyerek, így toltam ahogy a csövön kifért, és a hegyre fel sikerült is annyira felérnem, hogy már láttam Bandikátlefutni a pontomról, úgy 100 méter előnye lehetett.

A dzsuvában bénáztam egy sort, és tudtam, hogy elment az esélye az ETC verésének. Azért derekasan futottam, a cél előtt 300 méterrel lévő gagyi pontot még kikaptam, és loholtam a befutópontra. Ekkor viszont hátranéztem, és megláttam mögöttem Bandit, és ezzel hivatalosan is a 4. helyen álltunk... Egyetlen esélyem volt, hogy maxra tolom a lejtőn, csak azt felejtettem ki, hogy a befutópont még hátravan. Így sikerült kihagynom a 100-asat, és sikerült lecsúsztatni a váltót a 4. helyről...

Ami érdekessége volt a dolognak: pszichikailag nyilván kiütötte az agyamat a hajrá ténye, és emiatt felejtődött ki a 100-as. Viszont talán még fontosabb, hogy verseny közben igyekeztem végig árnyékban lenni, és arra is lusta voltam, hogy kimenjek a befutóra szurkolni. Emiatt nem égett bele az agyamba a 100-as pont. Fiatalon mindig az volt az első, hogy megnéztük a befutópontot, "öreg fejjel" ez most kimaradt...
Másik érdekesség, hogy Gyusz rám kérdezett a befutón, hogy vajon nem kellene nekem is fogni a gyűjtőt? Itt két probléma merül fel: ha nem szól, akkor befutok, és disq. Így viszont külső segítség -> óvás. Az óvást azzal tudtuk elkerülni, hogy lassabb voltam Bandikánál: ha kicsit messzebbről jön, akkor disq...
Ami mentségem még talál lehet, bár eléggé gyenge, hogy már az utolsó előtti ponttól kordon ment a célig (nézők elválasztása a versenyzőktől), talán ez is erősítette bennem a befutást...

Hát így esett a nagy eset, 2013., Váltó OB, Pusztamarót, ARAK 5. hely.

EREDMÉNYEK