Hát ez most nem lesz egy hosszú élménybeszámoló: 12-en utaztunk le Szentendrére, és bebizonyítottuk, hogy a rövidtáv nem a mi versenyformánk.
Technikailag ez bizony különbözik a klasszikus tájfutástól, és lehet is gyakorolni, mi nagyon nem tettük meg. Nekem pl. csak a Balaton Kupán jutott 2 futam, de azok nem is hasonlítottak erre. Őszintén szólva nem készültem fel rá technikailag, fizikailag viszont nem voltam rossz, majdnem össze is jött a pontszerzés.
Rövid vélemény a versenyről: a selejtező nem volt rossz, de a rajtoltatást nem sikerült jól megoldani, és sorban állás volt az SI dobozoknál. A döntőben ismét rajtoltatási probléma volt, ezúttal nagyon elhúzták, halálra unta magát mindenki. A terep primitív volt, csak futni kellett (volna), egy bajnoksághoz nem feltétlenül volt megfelelő.
Másnap a Pontbegyűjtő Csapatbajnokságon is csak egy csapatunk indult, ők sem fejezték be eredménnyel.
Ez még nem azt jelenti, hogy le kell minket írni, hiszen az OCSB-re keményen készülünk, és ott bizony oda kell magunkat tenni!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.