A Fejér Megyei Nappali Bajnokság eredménylistája letölthető:

EREDMÉNYEK (XLS)

EREDMÉNYEK (PDF)

Zoltános dobogó ("A" pálya)

Volt gyerekverseny is Anikó jóvoltából a cél környékén, amit szemmel láthatóan nagyon élveztek a gyerekek!

Köszönjük mindenkinek a részvételt!

A hétvégi verseny rajtlistája letöltető INNEN (XLS).

VERSENYÉRTESÍTŐ

Fejér Megye Nyílt Nappali  Bajnoksága

Időpont : 2012. október 6. szombat

Meghatározás : Megyei Nappali Bajnokság , nem rangsoroló

Rendező : Fejér Megyei Tájékozódási Futó Szövetség

Helyszín : Gánt, Gránás

Versenyközpont : Gánt, Bányatelep (vízmű)

Térkép : 10.000/5m méretarányú

Versenybíróság:

Elnök: Bogos Tamás

Pályakitűző: Bogos Tamás

Ellenőrzőbíró: Kiffer Gyula

Pályaadatok:

- A : 7,1 km / 325m / 17ep.

- B : 5,3 km / 165m / 13ep.

- C : 4,3 km / 135m / 12ep.

- D : 3,4 km / 70m / 8ep. (technikailag könnyebb a többinél)

Tervezett „0” idő : 10³⁰

Rajt-cél távolság : 300m

Nevezés : név, kategória

Bogos Tamás: <bota71@gmail.com>

Nevezési határidő : 2012. 10. 04. csütörtök 24⁰⁰

Nevezési díj : 500Ft

Helyszíni nevezés csak a kinyomtatott térképek darabszámáig (nevezés + 2fő)

Dugóka bérleti díj : 200Ft

Jelentkezés : A VK.-ban 9:30-ig

Rajtidők : Sorsolás a célban, 10:00-kor!

Díjazás: 1-3 helyezettek

Egyéb : A verseny a SPORTident edzőcsomaggal kerül lebonyolításra.

A versenyen mindenki a saját felelősségére indul.

Kérünk mindenkit az erdő tisztaságának és épségének megóvására!

Mindenkinek jó versenyzést és sikeres célba érést kívánunk:

Rendezőség

Eljött az év versenye, illetve számomra a Magyar Kupa záró fordulója. A cél az volt, hogy a 8. helyen végezzek idén első évesként, és úgy tűnik, hogy ez sikerült is, a mögöttem lévők már nem tudnak megelőzni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy én lennék az ország 8. legjobb tájkerékpárosa a férfi mezőnyben: mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem vagyok válogatott, illetve ezt a hétvégét sem sikerült hibátlanul összehoznom. A realitás mégis azt mutatja, hogy ennyi tapasztalattal, ilyen felkészüléssel ezt lehet elérni. Sajnos a pesti CSTSZ-ekre nem tudok feljárni, a tájékozódást abszolút nem szoktam gyakorolni, csak versenyeken.

Magáról a versenyről csak jókat írhatok: izgalmas beharangozó, egy jól sikerült "kontra" Marossfy-módra, aztán egy jól sikerült célhely választás, majd a Viadukton átvezető rajt... A terep kicsit csalódás lehetett első nap a technikás terepre vágyóknak, ugyanis én is simán végigtekertem. Nekem viszont pont ez volt a pozitívum, hogy most aztán nem nagyon foghattam semmit a kerékpáros technikai tudásomra! Ami miatt kicsit hátrányt szenvedtem, az a rosszul beállított fékem volt, ami miatt végig súrlódott a féktárcsa a fékbetétekhez, így jóval nehezebb volt tekerni a kereket... Ez főleg az emelkedőkben jött ki, ahol nagyon erőtlennek éreztem magam, mintha valaki visszafogná a bicajt... Cserébe a fékhatással nem volt gond.

A pálya jól volt kijelölve, talán kicsit egyszerűbb is volt technikailag, mint a többi OB. Azért itt is rendesen be lehetett nézni egy-két átmenetet: nekem speciel a színvakságom okozta a "vesztemet"... A 12ep.-os pályán a 8. pontig úgy-ahogy eltekertem, aztán a 9-esremenet kicsit megzavarodtam. A halvány barna szintvonalakat nem vettem figyelembe, és feleslegesen feltekertem a dombtetőre. Végül is volt annyi erőm, hogy ez ne legyen akkora nagy probléma, viszont a 10-es pontra is irányba akartam menni, na ez végleg betett. Toltam felfelé a meredek emelkedőn a bringát, teljesen kimerültem, és végül mellé is mentem a pontnak: rengeteg időt benne hagytam itt a pályában. Amúgy egészen elégedett lettem volna az időmmel.

Másnap a Biatorbágy Kupán a technikásabb részekre is elvitt a pályakitűző, így már a biciklis tudásom miatt is kaptam a perceket... A sóskúti bányánál konkrétan toltam is helyenként... Amúgy a 12-es pontra nem értettem csak a térképet, a többi pontra kisebbeket hibáztam csak,szóval technikailag éppen év végére állt össze valamennyire a dolog. Azt még megemlítem, hogy olyan dolog történt, ami eddig még sose: a stucni csavarjai meglazultak, és a kormány elforgott... Szerencsére volt nálam biciklikulcs, és hamar rögzítettem.

Rendezés tekintetében szerintem tökéletes verseny volt, bár az eddigi versenyekre sem panaszkodtam. Jó kis sport lehetne ez a tájkerékpár, kár hogy áprilisig kell várni az első hazai versenyért: az pedig sok idő...

HONLAP

EREDMÉNYEK, PÁLYÁK

Végig abban a hitben éltem, hogy nem kell egy egyesületben lenni a váltó OB-n: a két tag szétdobja a megszerzett pontokat, és kész! Na ez nem így van a valóságban, nagyon is egy egyesületben kell lenni. Ez egy olyan sportágban, ahol ennyire kevesen versenyeznek, nem túl népes OB mezőnyt jelent... A világbajnoki mezőny viszont kellően színvonalas versennyé emelte az egészet, úgyhogy ezzel mégsem volt igazán gond...

A válogatott Németh Bencével kerültem egy váltóba, a MIX kategóriába. A verseny életem legrövidebb versenye lett, ugyanis futóként sem nagyon indultam 1500 méter alatt. Itt azonban ezt sem sikerült elérni...

Bence kezdett, majd miután behozta a váltónkat, mehettem ki a pályára. Melegítettem, odafigyeltem a guminyomásra. Az egyes átmenet mindenkinek ugyanarra ment, azaz a széles úton jópár bicajos elhaladt már előttem. Ezért is volt furcsa, amikor az első gumi sziszegni kezdett... Nem estem kétségbe, de azért csalódott voltam: eddig mindig a hátsó gumi defektezett, most meg az első. Mindegy, 400 méter után kényszermegállás, tüske megtalál, gumicsere, pumpálás... Ez nem kevés időt elvett, de uccu neki tovább. Kb. 100 méter múlva sziszegés, első defekt... Itt már nem volt mit tenni, futás vissza a célba. Sajnos nem volt több tartalék belsőm, így kunyerálni kényszerültem. Nem volt egyszerű, mert senki sem tudott adni: egyedül a szomszéd kocsiban lévő bicajos család szánt meg, de nekik nem volt Pressta szelepes gumijuk: pedig kivette volna a kedvemért a saját kerekéből...

Vagy 10 percig rohangáltam fel-alá, mire megtaláltam Bencét. Neki volt tartalék belsője, kapkodva betettem a helyére, pumpáltam, és durrant... A nagy kapkodásban sikerül kicsípni a belsőt, és így immáron a 3. belsőt is hazavágtam. Mivel eléggé sokat kellett utazni, és még az első pontig sem jutottam ki, eléggé csalódott voltam. Utolsó reményként a célba éppen beérkező Jankó Tamás tartalék gumiját sikerült elkérnem: sikerült a helyére tenni, és kimenni, immáron versenyen kívül. Kb. 1 km megtétele után, az egyes pont előtt 100 méterrel első defekt, tüske...

A következő versenyre, ami szintén itt lesz (Középtávú OB), 2 tartalék belső, és DefektSTOP lötyi mindkét gumiba...

Idén augusztus 11.-én rendezték meg a Pannon MTBO középtávú versenyt: tavaly ez volt életem első MTBO versenye.

A verseny idén Érdre költözött: egy kicsit aggódtam a közelben lévő sóskúti krosszpálya miatt, reméltem hogy nem viszik be a mezőnyt :-) Többször voltam már ott, és el-elgondolkoztam, hogy bizony azok a falak bicajjal nem járhatóak. Viszont tavaly is volt járhatatlan emelkedő, így kizárni nem tudtam ennek esélyét.

Végülis krosszpálya nem, de egy rendkívül színvonalas terep az volt! Nekem nagyon tetszett a pálya, a vonalvezetése, és a terep is: ez alól kivétel a szeméttelep, mert sajnos itt volt, mint legutóbb Sümegen, és ez volt az egyetlen negatív pontja a versenynek... Először be sem akartam menni a ponthoz, ott keveregtem körülötte, mert nem hittem el, hogy ott lesz a pont, de végül csak be kellett vinni a vállon a "vasat"...

A terep, mint írtam, színvonalas volt, ez azt jelenti, hogy számomra csak lassú tempóban volt biciklizhető. Óvatoskodtam rendesen, szépen lassan haladtam, és reméltem, hogy nem lesz gond, bár eséseket láttam. Aztán kb a pálya felénél Egei Tomi száguldott el mellettem, olyan tempóban, amit esélytelennek láttak tartani. Aztán kb. fél perc múlva akkorát estem, amekkorát eddig csak edzéseken produkáltam: már nem is tudom, mi volt a baj, úgy 25km/órás tempónál, lankás lefelében a köves úton egy kő megdobhatta az első kereket. A másodperc töredéke alatt a földön csúsztam, féknyom nem volt, szerencsére a lábam csak kicsit akadt be. Az oldalamról lejött a bőr, az új eléggé drága bicajos gatyám első versenyén kiszakadt... A bicaj a fejemre esett, de szerencsére a bukósisak védett: na ezért kötelező versenyen! Úgy 1-2 perc alatt összeszedtem magam, fájt mindenem, de azért tudtam folytatni: innentől viszont még lassabban haladtam, még inkább tartottam az eséstől. Nem igazán tett jót az időeredményemnek a baleset...

Technikailag az egyesre keveregtem sokat, aztán a kettes volt a szeméttelepes (eddig 10,5 percet kaptam a legjobbtól), majd az esésnél 7 percet kaptam a győztestől... Összesen 36,5 percet kaptam a világbajnoki mezőny legjobbjától, a legjobb magyartól (Rózsa László 15. hely) pedig 30 és fél percet... Középtávon nem kevés, viszont voltak szakaszok, amik tényleg nagyon durvák voltak: meredekebb köves lejtők, bénáztam rendesen... A felfelékben viszont erősnek éreztem magam, aminek most is tudtam örülni...

PÁLYA

EREDMÉNYEK

HONLAP

Új! Korábban még soha nem volt!

Trail-O versenyek a Várpalotai Napokon

Az Egészséges Palotáért Egyesület a Várpalotai Napok rendezvénysorozat keretében 2012.09.02.-én vasárnap Trail-O népszerűsítő, bemutató versenyt, valamint kupaversenyt rendez. A sportág a precíz tájékozódáson alapul, több kihelyezett bója közül kell kiválasztani a leírás szerinti helyes megoldást. Mozgássérültek és egészségesek egyaránt részt tudnak venni rajta, az értékelés kategóriánként külön történik. A pálya gyalogosan és kerekesszékkel is teljesíthető, nem igényel különleges fizikai felkészültséget. A helyszínek tömegközlekedéssel elérhetők. A versenyek előtt és után a Várpalotai Napok egyéb rendezvényei kínálnak tartalmas programokat.

Pályakitűző:    Borbély Gábor

Kategóriák:     Paralympiai, Open felnőtt, Open 18 év alatti

Népszerűsítő Trail-O bemutató, Várpalota

A verseny célja a sportág népszerűsítése, megismertetése a várpalotai lakossággal, felhívva a figyelmet az esélyegyenlőségre. A bemutató pályája, feladatai egyszerűek, bárki különösebb előképzettség nélkül, kényelmes gyalogló tempóban teljesíteni tudja. Akik kedvet kapnak a sportághoz, a délutáni inotai kupaverseny keretében egy komoly versenypályán is lemérhetik tudásukat.

Helyszín: Várpalota, Piac parkoló-Régi uszoda, Csík Ferenc park. Parkolni a Városháza mögötti parkolóban, a piac mellett lehet. Ugyanitt lesz a jelentkezés és a rajt is.

Tömegközlekedéssel Várpalota Autóbusz pályaudvartól gyalogosan 10 perc Ny-ra a Szent

István utcán. A Vasútállomástól gyalog 15 perc alatt érhető el, vagy a 14 sz. helyijárattal is lehet utazni, a Szabadság téren kell leszállni, onnan 5 perc séta, keleti irányban a Szent István, majd a Gárdonyi Géza utcán.

Rajtolás: 9:30-11:30-ig lehetséges

Pontmegnevezés: szöveges

Térkép: Csík Ferenc park, M=1:1500, 2012-ben helyesbített

Pálya: 6-8 pont

Nevezési díj nincs

A résztvevők emléklapot kapnak.

Malmos-kupa Trail-O verseny, Inota

Valaha Inotán vízimalmok sora működött. Ennek emlékére kapta versenyünk a Malmos-kupa nevet. Egy teljesen új, és kihívásokkal teli terepen biztosítunk versenyzési lehetőséget profiknak és amatőröknek egyaránt

Helyszín, rajt: Inota falu, Búcsútér. Parkolni a tér déli és nyugati oldalán lehet, az északin nem, mert ott a helyijáratú busz közlekedik. Parkolás a Célnál Faluház előtt is lehetséges.

Innen a Búcsútér 550 m-re Ny-ra van. Tömegközlekedéssel Várpalotáról az 1 sz. helyijáratú busszal érhető el, a busz délután minden óra 15 és 45 perckor indul Inota felé a városközpontból, és a téren megállója is van.

Rajtolás: 15:00-16:00-ig lehetséges

Cél: Inota Faluház

Pontmegnevezés: Szimbol

Térkép: Inota, M=1:5000 2008-ban helyesbített, 2012-ben felülvizsgált

Pálya: 12 pont + 2 időmért pont

Nevezési díj: 500 Ft

Nevezés: e-mailben ecitajfut@gmail.com 2012.08.30-ig

A kategóriák 1-3 helyezettjei éremdíjazásban részesülnek.

Tervezett eredményhirdetés: 17:30-18:00 a résztvevők létszámától függően.

További információk: Palumbi Edit, ecitajfut@gmail.com, 20-3743939

Szeretettel vár mindenkit a Rendezőség!

Eljött a nagy nap, megkezdődött a MTBO Világbajnokság Magyarországon! Valamint a Magyar Kupa sorozat, és az Országos Bajnokságok is a végéhez közelednek, így írnék pár gondolatot ezekhez.

A MTBO nem egy újkeletű dolog, de mégsem futott még be megfelelően. Ez nem tudom minek köszönhető: talán ott van kicsit az igazság, hogy aki bicajos, az nem akar tájékozódni, aki meg tájfutó, annak pedig jobb az úttalan utakon való teljesen szabad közlekedés kétlábon. Ezt valószínűleg a sportág vezetésének kell kielemeznie, és megtalálnia a megfelelő megoldást, hogy egy kellően nagy létszámú utánpótlást tudjanak bevonni a sportágba.

Nekem - sajnos és szerencsére - megadatott a lehetőség, hogy belelássak kicsit a szakág működésébe. Azelőtt annyit tudtam, hogy Füzy Anna hozza a sikereket, és az olyan lelkes tájfutók, mint Marossfy Dani illetve Jankó Tamás, illetve még sokan mások pedig időt és energiát nem sajnálva dolgoznak a versenyek rendezésén, a sportág népszerűsítésén.

Belecsöppenve a versenyzők világába, 1 év után pedig a következő hihetetlen szituáció állt elő: 6. vagyok jelenleg a Magyar Kupában úgy, hogy már csak 2 versenyhétvége van hátra. Nem tudom, hogy az osztrákok által rendezett kupán mennyi magyar áll rajthoz, illetve kik, de még az is előfordulhat, hogy sikerül megtartanom a 6. helyemet. Ehhez a következő hétvégén - az utolsó bajnokságon - legalább az egyik napon sikeresen végig kell mennem, és izgulnom kell, hogy vagy nekem sikerüljön jól, vagy az engem üldözőknek ne jöjjön ki a lépés...

Ami a mezőnyt illeti: úgy vagyok jelenleg 6., hogy szinte soha senkit nem sikerült megvernem: kezdő versenyzőhöz méltóan. Elvileg mondhatnánk, hogy mennyire béna vagyok, sőt, szerintem nincs az az ember, aki számolna velem a bajnokságokon. Viszont legalább emelem a verseny színvonalát, hogy egyel több versenyzőt vernek meg a nagyok :-) Szóval kik is vesznek körül a Magyar Kupa jelenlegi állása szerint? Előttem van 5 felnőtt versenyző, akik mindegyike válogatott a világbajnokságon! Valamint mögöttem vannak a juniorok, akiknek néha megegyezik a pályája  a felnőttekével - nagyon helyesen! -, és akik ilyenkor meg is tudják verni a felnőtt válogatottakat. Köztük is kiemelendő a közvetlenül mögöttem álló Horváth Marcell, aki éppen ma szerzett világbajnoki ezüstérmet, valamint Bedő Csaba, aki ugyanitt 12. lett a sprint számban. Ki tudja, hány érmet szereznek még a VB alatt!

Kiemelném még, hogy bár eléggé gyér a mezőny, azok, akik ott vannak az élen, és csinálják, szerintem eléggé komoly szintet képviselnek! Tájékozódás-technikailag nem tudok nagyon nyilatkozni, mert még nem nagyon volt szerencsém "ragadni" - főleg, mivel egy hatalmas szakadék van az én kerékpározási tudásom és az ellenfeleim között... Viszont amikor elszáguldanak mellettem egy lejtőn... mindig arra gondolok, hogy tájékozódást nem igénylő MTB versenyeken is simán ott lennének az élmezőnyben! Főleg mivel én is ott szoktam lenni... Azt nem nagyon értem, hogy miért csak Egei Tomi veszi komolyan ezeket a versenyeket, hiszen pl. sok válogatott tájfutó szokott sima futóversenyeken is indulni - ha már edzenek és jók, akkor miért ne?

A Magyar Kupa jelenlegi állása:

http://www.mtbo.hu/docs/portal/magyar_kupa_2012.xls

A VB-n pedig: Hajrá Magyarok!

(Versenyzők és rendezők egyaránt!)

Felkészülés:

Mivel az Ironman-en országúti bicajjal érdemes indulni, nekem viszont csak terepbicajom volt, így július elején beruháztam egy használt, könnyített vázas, jó felszereltségű gépre. Voltak vele teendők, újrabandázsoltam a kormányt, lecseréltem a gumiköpenyeket és tömlőket, vettem rá pumpát, és már készen is állt a kerékpár a megmérettetésre!

Persze előtte meg kellett tanulnom az új pedál használatát, mivel ezen más rendszerű patentpedál van, mint a montikon. Valamint meg kellett szokni a hajtását is, egyensúly tekintetében is rosszabb mint egy terepbicikli, és a kátyúkat sem bírja olyan jól :)

Mi is lehetett volna jobb felkészülés, mint egy rövidített "edzőtábor", azaz egy 8 napig tartó felkészülési időszak. Nem valami sok, de azért a montiversenyekre megszerzett combizmoknak itt is működni kell... A 8 nap csúcsa az esős, szeles időben letekert hegyi szakasz volt, azaz Kőszegről feltekertem a legendás emelkedőn egészen a csúcsig, azaz a Hörmann-forrásig. Az útminőség tragikus volt, de az emelkedő azért jól ment, így volt miben reménykedni...

Kerékpáros combok az Olimpián - nekem még nincs ekkora...

Verseny:

Az Ironman-en 75km/350m szint-nek volt meghirdetve a Gyékényes és Nagyatád közötti szakasz. Ilyen hosszú távot még soha életemben nem tekertem, főleg nem gyorsan... Hogy még jobb legyen a helyzet, be sem lehetett melegíteni, mivel a bicajt 2 órával a rajt előtt le kellett adni a depóba: így maradt a kocogással történő bemelegítés, aminek annyira nem örültem, lévén hogy a térdemet féltettem.

Eljött a rajt ideje, Ákos belevetette magát a vízbe, és már az első kör után tudtuk, hogy a beígért 1 órán jóval belül fog jönni. Így kicsit rövidebb gimnasztikával melegítettem, mint előre terveztem, de legalább jó helyen sikerült váltani. Felpattantam a bicajra, és elkezdtem egy közepes tempóval tekerni. Nem akartam már az elején bezsibbadni, így egy 30-as átlaggal akartam letudni az első 10km-t. Viszont hátulról jöttek a pro bicajosok, előttem pedig a gyengébb bicajosok várták, hogy megelőzzem őket, és felálljon a bicajos erősorrend. Az emelkedőkre felfelé gyorsabb voltam, mint 1-2 bicajos akik megelőztek, síkon és lefelé viszont nem tudtam olyan gyorsan tekerni, mint ők, így szépen lassan eltávolodtak.

A szél szinte végig szembefújt, viszont így legalább nem éreztem, hogy milyen rekkenő hőség van. Úgy kb. 50km-ig sikerült 34-es átlagot tekerni, aztán kezdtem bezsibbadni, mivel innentől szinte végig felfelé kellett menni, és a szél is beerősödött. Így szépen lassan elkezdett romlani az átlagom, és egészen 33,5km/órás átlagtempóig csökkent. Viszont a 75km sem volt meg, valamivel 71km felett volt a táv, és ezen ~127,5 percet sikerült teljesíteni. Ez jóval az elvárásom felett volt, mivel 32-es átlaggal kalkuláltam magam, de rendesen "bele is haltam", nagyon kihajtottam magam. Jó érzés volt, mivel a MTB-al ellentétben itt nincsen technika, csak a nyers erő, és tudom, hogy az ellenfelek egyszerűen erősebbek voltak, többet edzettek.

Verseny után

Viszont most visszaállok MTBO-ra, mivel jön a Váltóbajnokság és a Középtávú OB, valamint ha sikerülne ezeken valami épkézláb helyezést elérni, akkor év végén még lesz Ausztriában egy Magyar Kupa hétvége 2 futammal. Jelenleg a sok rajthozállásomnak köszönhetően a 6. helyen állok, és szeretném ezt megtartani, bár tudom, hogy vannak mögöttem nálam jobb emberkék!

Még pár éve Egon elhívott az Ironman-re, ami a Magyar Hosszútávú Triatlon Bajnokságnak felel meg. A 3,8km úszást, 180km bicajozást és a végén a maratoni futást váltóban teljesítettük Németh Ádám barátommal (úszás) és valamilyen Istvánnal, aki spinning edzőként dolgozott Fehérváron, és éppen egy másfél milliós bicajt szerzett be magának :-)

A bemutatkozás jól sikerült, mivel 2:25-öt futottam a maratonon, és váltóban 2.-ak lettünk, de ami még ennél is fontosabb: "megfertőződtem"... Ez pedig egyet jelentett azzal, hogy elkezdett bennem motoszkálni a gondolat, hogy előbb-utóbb megtanuljak bicajozni és úszni, és egyéniben is rajthoz álljak. Azt már itt leszögezném, hogy az egészet egy őrültségnek tartom, melynek nem sok sportértéke van: idén például a 480 egyéni indulóból mindössze 100-an tudtak 12 órán belül teljesíteni, a többiek valószínűleg nem a triatlon sportból jöttek. Viszont aki keményen csinálja, nekik bizony ez is sport, és nem csak túlélés: az egyéni verseny élmezőnye gyorsabban szokta leúszni a távot, mint a váltóversenyesek, illetve a bicajon is elképesztő időt szoktak tekerni, olyat, amilyet a Tour de France-on látunk: viszont nagy különbség, hogy itt TILOS bolyban menni, szélárnyékban, azaz egyedül kell megbirkózni a végtelennek tűnő 180km-el...

A váltószereplésünk alatt nem csak én, hanem Ádám barátom is megfertőződött, és 1 évre rá már egyéniként teljesítette a távot, megszerezve ezzel a Vasember címet, aztán még egyszer legyűrte, csak úgy memóriából :-)

Nekem sajnos a futó karrierem végével elszállt minden esélyem, hogy eredményesen teljesítsem a Vasember próbát, viszont váltóban még lehet egy-két jó szereplésem - biciklin. Viszont tavaly még nem is gondoltam volna, hogy idén ott leszek a rajtnál. Az apropót egy szomorú eset adta, melyről itt olvashattok:

http://www.hunyadidse.com/item/bicskei-balazs-az-ironman-re-keszuel

Balázs nemes célja mellé természetesen szerettünk volna csatlakozni, így a Hunyadi DSE csapata elhatározta, hogy leutazik Nagyatádra, és végigszurkolja Balázs versenyét. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már ott vagyunk, mi lenne ha mi is teljesítenénk? Így hát összeállt a váltónk, mely végül 11 fővel állt oda a rajtvonalhoz, sorrendben: Békefi Ákos úszás -> Bogos Tamás bicikli 75km -> Scola Omar bicikli 70km -> Medgyesi Nóra bicikli 35km -> Balogh Ákos futás 7,6km -> Schlauszky Csilla futás 3,8km -> Dániel Balázs futás 7,6km -> Kukucska Zita futás 3,8km -> Papp Dénes futás 7,6km -> Troják Anett futás 3,8km -> Márkus Viktor futás 7,6km.

A Hunyadi DSE életmód váltó csapata

Az egyéni indulók reggel 7:25-kor rajtoltak: a megszokott Final countdown zenéjére melegítettek, és a Tűzszekerek című film zenéjére (Vangelis) dörrent el az ágyú. A víz eléggé meleg volt, így nem kellett neoprén ruhát használni. A leggyorsabb úszók 48,5 perc alatt teljesítették az úszótávot, a kerékpárhoz 4 óra 24 perc kellett (40,9km/óra!) a győztesnek, míg a futást kevesebb, mint 3 óra 14 perc alatt sikerült legyűrnie a bronzérmesnek.

Egyéni rajt

Balázs a 276. helyen zárt, a következő részidőkkel: 1:18:12 úszás, 0:09:46 depó, 6:30:41 bicikli, 0:08:08 depó, és végül 5:26:33 futás. Így az összideje 13:33:18 lett. Az úszás a tervei szerint alakult (1ó 20p-et tervezett), a biciklin 28-as átlagokat szeretett volna tekerni, ez is sikerült, végül a futásnál lesz-ami-lesz alapon elindult: az első 3 köre jól ment, aztán a következő 5 körben jött egy eléggé hosszú holtpont, sétálásokkal, majd új erőre kapott, átlendült a holtponton, és mosolyogva, futva érkezett be a célba, teljesítve élete eddigi legkeményebb megpróbáltatását!

Balázs a cél felé

A váltóverseny 1,5 órával később rajtolt, mint az egyéni indulók, így csak a futásra értük utol Balázst. Igazából mindenki hozta a kötelezőt, csak Nóri kapott egy defektet, amit lelkes segítők orvosoltak neki, kb. 20 percet veszítve ezzel. Így a 4. hely elúszott, de az 5. helyre így is jók voltunk az ún. Életmód (nem díjazott) váltók között. (Díjazott váltóknál egy ember úszik, egy kerékpározik, és egy futja a maratont). Ákos az elején 7.-nek hozta az úszást: 0:52:18, majd jött nekem 1 perc depó. Kerékpáron összesen 5:50:31-et töltöttünk defekttel együtt, ez 30.8km/órás átlagsebesség, és a 35. helyre volt elég (defekt nélkül a 15. helyre jöttünk volna be). A depóban kb. 1 percet töltött Nóri, majd a futók 3:01:11 alatt teljesítették a maratont, mely a mezőnyből az 5. legjobb teljesítmény volt. Így végül 09:46:16 alatt fejeztük be az Ironman-t.

Az időjárás nem igazán kedvezett a versenyzőknek: a bicajon közepesen erős szembeszelet kellett legyűrni, plusz vagy 650 méter szintemelkedést, futásnál viszont rekkenő hőségben folyt az izzadtság róluk... Még szerencse, hogy Gyékényesen a bányatónál nem volt szél... Nem azért, hogy sajnáltassuk magunkat, de nézőként is éppen elég volt végignézni a hőségtől szenvedő versenyzőket, és hogy nekünk se legyen jobb, alig volt árnyékunk... Szerintem amúgy a futópálya volt a legrosszabb, mivel eléggé zsúfolt volt, és kerekesszékesek is próbáltak haladni a futók között.

Eredmények:

EGYÉNI (PDF)

VÁLTÓ (PDF)

A magam versenyéről a következő cikkben...